Opel történelem - A kezdet

Az Opel gyár története 1862-re nyúlik vissza. Adam, Georg és Philipp Wilhelm Opel ekkor alakítottak át egy rüsselsheimi istállót, hogy varrógépeket gyártsanak. Adamék lakatosmester apjuktól örökölték tehetségüket és kitartrásukat, amit Adam továbbadott fiainak, Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig Opelnek. A családi vállalkozás eleinte varrógépeket gyártott, de nemsokára a bicikligyártásba is belekezdtek, amiből két és félmillió készült el. 1897-ben a rüsselsheimi gyár nagyon kevés megrendelést kapott. Kézenfekvő volt, hogy egy új iparággal lehetne felvirágoztatni a pangó üzemet. Ez az iparág pedig az autógyártás volt. Akkoriban kevesen foglalkoztak a még gyerekcipőben járó autómobil gyártásával. Közöttük volt Friedrich Lutzmann, aki 1893-ban kezdett el dolgozni első autóján. Lutzmannt az anhalti udvar hivatalos járműépítőjének is kinevezték, ahol megalapította az Anhaltische Motorwagen Fabrikot. Itt készítette el Pfeil (Nyíl) nevű modellt, aminek változatait 2000 márka körüli áron kínálták. Az első németországi automobil versenyen, 1897 szeptember 30-án, Berlinben az ifjabb Opel testvérek is a hivatalos megfigyelők között foglaltak helyet. Ezen a versenyen a Lutzmann-modellek nagyon jó eredményt értek el. Opeléket, mint bicikligyártókat teljesen lenyűgözték azok a leleményes módszerek, ahogyan Lutzmann kihasználta a golyóscsapágyak előnyeit. Ezek után az idősebb Opel testvérek Dessauba utaztak Lutzmannhoz, hogy szerződést kössenek vele. Miután megegyeztek, Lutzmann Rüsselsheimbe költözött át, szerszámaival és alkalmazottaival együtt, ahol egy külön automobil osztályt alakítttak ki neki. Egy éves kutatás és fejlesztés után Lutzmannék kidolgoztak egy új formát és tovább tökéletesítették a motort. Így készült el 1898 végére a rüsselsheimi gyár első modellje, az Opel Patent-Motorwagen. Motorja 1500cm³ lehetett, mindössze 4 lóerő teljesítménnyel. 1899-ben 11 darabot adtak el belőle. Lutzmann fejlesztéseivel párhuzamosan az Opel testvérek is új megoldásokon törték a fejüket. Hengerfúrógépet terveztek és építettek, hogy mindig pontos legyen a hengerfurat. Új anyagokkal próbálkoztak a dugattyúgyűrűkhöz, melyek törése az akkori motoroknál oly sok gondot okozott. Könnyebb lendkerékkel próbáltak nagyobb sebességet elérni. 1899-ben kéthengeres motort építettek, ami egy nehezebb, nagyobb autóval is elbírt négy embert, 45 km/h végsebességgel. Autóikat az 1900-as nürnbergi autókiállításon is bemutatták, ahol négy modellel vettek részt. Azonban az Opel testvéreknek rá kellett jönniük, hogy formatervezés terén még mindig elmaradnak a legújabb stílustól. Időközben, az akkor még veszteséges autómobilgyártás teljesen felemésztette a varrógép- és bicikligyártásból származó jövedelmet, annak ellenére, hogy abban az évben 24 autót gyártottak. Így 1900-ban - anyjuk, Sophie Opel kérésére - bezárták az automobil osztályt.

 

A varrógéptől az autómobilig

Az Opel autómárka gyökerei 1838-ig vezetnek vissza a Németországi Rüsselsheim városába, mely Adam Opel szülőhelye. Fiatalemberként Opel beutazta egész Európát, és Párizsban járva megismerkedett a varrógépgyártás rejtelmeivel. Adamot, Georgot és az ifjabb Phillip Wilhelmet olyannyira megbabonázta a varrógép csodája, hogy egy istállóból átalakított műhelyben önálló vállalatot alapítottak 1862-ben. A második Opel generáció, Adam öt fia, Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig örökölte apja tehetségét és hitét, amit közel egymillió varrógép meg két és fél millió bicikli jelzett szerte a világon. Ám az igazi kihívást számukra az a konstrukció jelentette, melyet Friedrich Lutzmann alkotott 1893-ban. Lutzmann egyike volt annak a néhány személynek, aki minden segítséget nélkülözve kifejlesztett egy automobilt. A Pfeil nevű modell nagy sikert aratott egész Németországban, és az Opel testvéreknek is ez a típus keltette fel az érdeklődését. Az öt fiú hosszan tanulmányozta az utazás eme új módját, és lenyűgözte őket a Lutzmann autó jó teljesítménye. Mint tapasztalt kerékpárgyártók, csodálták mindazokat a leleményes és szokatlan módszereket, ahogy a mester kihasználta a golyóscsapágyak előnyeit. Úgy vélték, hogy pangó rüsselsheimi üzemüket egyedül az automobilgyártás kelthetné életre, ezért igyekeztek minél hamarabb felvenni a kapcsolatot Lutzmann-nal. Egy előzetes szerződés formájában hamar megegyezésre is jutottak, s 1897 végén Lutzmann áttette székhelyét Rüsselsheimbe.

A következő év végére Lutzmann és emberei elkészültek a Lutzmann-rendszerű Opel-Patent-Motorwagen prototípusával, és 1889 elején már piacra is dobták az első autókat. Így tehát 1899 úgy vonult be a történelembe, mint az első év, amikor Opel automobilokat értékesítettek: ekkor szám szerint tizenegy gépkocsit adtak el. Az első Opelek motorja mindössze 1500 cm3-es volt, 4 lóerő teljesítménnyel. Az automobilok építése során új megoldások és technikák bevezetésére is sor került. Lutzmann és az Opel fivérek kéthengeres motort is építettek, amely már egy nagyobb autó erőforrása is lehetett, 45 km/h végsebességgel.
1900 elején a nürnbergi bemutatón négy új Opel modellel képviseltették magukat a gyártók. De a többi automobilt látva az Opel testvéreknek rá kellett döbbenniük, hogy a formatervezés terén még mindig elmaradtak a legújabb irányvonaltól. Ám az autógyártás így is felemésztette a család jövedelmének nagy részét, ezért egy időre kénytelenek voltak felhagyni vele. Abban az évben huszonnégy jármű gördült ki a rüsselsheimi üzemből.

A nagy lehetőség

Sikertelen indulásuk ellenére az Opel testvérek nem vesztették el az automobilüzletbe vetett hitüket. A párizsi autószalonon fölmérték a francia gyártók modelljeit, majd megegyeztek Louis Renault-val, hogy 1902-től Németország egy részére megkapják a kizárólagos képviseleti jogot. Ezenkívül még egy francia cég, a Darracq and Cie képviselőivel is megállapodást kötöttek, amely nagy lehetőségeket rejtett magában. Ezáltal az Opel fivérek lettek a Darracq németországi és ausztria--magyarországi ügynökei. Németországban kedvezően fogadták a kényelmes és minőségi Darracq autókat. A modern, tengelymeghajtású, egyhengeres, 8 LE-s kocsit egy év elteltével már továbbfejlesztették. A testvérek ezután sem tétlenkedtek, s a kéthengeres Darracq-terv adaptációjára támaszkodva teljes egészében saját gyártmányt alkottak. A 10/12 LE-s típust a frankfurti autóversenyen a négyszemélyes, könnyű autó kategóriájában győztessé nyilvánították. Nem sokkal később megjelent a 12/14 LE-s, duplasoros, állómotoros, majd a 20/24 LE-s modell is.
A saját, illetve Opel-Darracq modelleket gyártó családi vállalkozás 1904-ben már elismerten jelen volt az automobilüzletben. 1905-től kezdve hihetetlen gyorsasággal követték egymást a különböző modellek. A legnépszerűbbek a Darracq által inspirált háromsebességes, kormányváltós, egy- és kéthengeres, kisméretű autók voltak, amelyeket már akkor népautóként emlegettek. De a tehetősebb vásárlók igényeinek kielégítésére készültek nagykategóriás modellek is, mint az Opel Touring Car. Az Opel fivérek leginkább a nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi autóversenyekre fejlesztettek ki egy-egy új típust. A kísérletek középpontjában a teljesítmény növelése, a gáz-, fék-, tengelykapcsoló pedálok, a kézifék- és sebességváltó karok célszerűbb elhelyezése, s természetesen a lehető legnagyobb végsebesség elérése állt.
A kisszériás termelésnek köszönhetően lehetőség volt egészen speciális rétegmodellek konstruálására is. Így született 1909-ben az Opel Doktorwagen, kifejezetten körorvosok számára. A seregnyi technikai újítást felvonultató, rossz utakra tervezett autóra már magas peremű, levegővel töltött gumiabroncsok kerültek.

Újra a színen

Az Opel gyárban 1911-ben pusztító tűzvész, majd az ezt követő első világháború sem akadályozhatta a munkát, melynek eredményeképpen 1916-ban megszületett az első hathengeres Opel. 1919-ben egy új modell készült a rüsselsheimi gyárban, a 8/25-ös típus, melyet egy évvel később a 8/25-ös Opel Torpedo követett. Henry Fordnál tett látogatását követően Wilhelm Opel arra a következtetésre jutott, hogy kizárólag kis költségekkel és új technológiával gyártott minőségi autók jelenthetik a jövőt. A teljes megújulás első termése a lombzöld színű, 12 LE-s teljesítményű Opel Laubfrosch volt. Ebben a konstrukcióban építették először egybe a sebességváltót a motorral. Az Opel Laubfrosch továbbgondolt változata lett a húszas évek zászlóvivője. A 88,5 km/h végsebességű, 45 LE-s modellnél a fékpedál már mind a négy pedálra hatást gyakorolt.
Az Opel második világháború előtti legsikeresebb időszaka a húszas évek végére tehető. Nagy feltűnést keltett az 1928-ban megjelent Opel Regent. A kívül-belül amerikai inspirációra született, zárt kocsiszekrényű, alacsony felépítésű autó akkor a legnagyobb különlegességnek számított egyedi, 110 LE-s teljesítményével és 120 km/h végsebességével. Ebben az évben hozott létre vegyes vállalatot az Opel az amerikai General Motorsszal.
A GM alapos piackutatás után döntötte el, hogy az Opel nyújtotta páratlan innovációs tehetség és szakértelem kiváló bázis lesz a számukra, míg az Opel elsősorban az üzlet gazdasági előnyeit tartotta szem előtt. A kölcsönös érdeklődés hatására létrejött minden idők egyik legelőnyösebb és legkonstruktívabb vállalati fúziója. Ezután közös amerikai-német fejlesztési programot indítottak útjára. Ennek eredménye például a 2,5-3 tonnás Opel Blitz teherautó.

A RAK-kaland

Még 1927-ben történt, hogy Max Valier, az osztrák rakéta- és űrhajózás-kutató megkereste Fritz von Opelt, hogy anyagilag járuljon hozzá egy rakéta-meghajtású autó megépítéséhez. 1928. március 11-én összerakták a tesztautót, amelynél a rakéták egy egyszerű, hétköznapi modell alvázára kerültek.
Így a jármű csak egy gyalogos tempójával tudott haladni. A kissé csalódott rakétakutatók egy óra alatt nagyobb teljesítménnyel bíró rakétákkal szerelték fel az autót, amely ennek köszönhetően immár 72 km/h sebességre gyorsult fel.
1928. április 10-én az Opel autó által produkált 97 km/h végsebesség ámulatba ejtette a nézőközönséget, és a másnapi újságok híradásai kiváló reklámnak bizonyultak a vállalat számára. Az 1928. május 23-i bemutatón egy teljesen új, RAK 2 nevű konstrukció jelent meg, volánjánál maga Fritz von Opel ült. A gyártulajdonosnak sikerült 209-233 km/h sebességet produkálnia a 24 darab rakétával, amelyek egyébként egy háromemeletes ház felrobbantásához is elegendőek lettek volna.

A harmincas évek

1932-ben az Opel korábbi modelljeinek változataival jelentkezett. Felújította az1928-as Regent modellt, formáival új divatirányzatot honosítva meg a harmincas évekre: tágasabb belső tér, modernebb, hajlított formákat felvonultató karosszéria, beépített pótkerék, ütközők jelezték a vásárlók új igényeit.
A harmincas évek hitleri Németországában egyébként a "népautó" gondolata állt a középpontban. Az ötletet a legtöbb autógyártó üzleti kihívásnak vette, és az Opel-GM válasza sem maradt el: 1935-re megalkották Olympia névre hallgató népautójukat, mely minden tekintetben megfelelt az elvárásoknak. Kétajtós szedán és visszahajtható vászontetős kabrió formában árulták. Minden idők legolcsóbb népautója azonban mégsem ez lett, hanem a P4-es modell.
A siker csúcspontját az első Opel Kadett megépítése jelentette, amely a harmincas évek legnépszerűbb autójává vált. A mérnökök óriási erőfeszítéseket tettek a biztonságosabb alváz, illetve karosszéria kifejlesztésére, a motorokkal végzett kísérletek eredményeképpen megszületett az Opel történetének első felül szelepelt motorja.
Két kiemelkedő csúcsmodell, a közvetlenül a háború előtt bemutatott Admiral és Kapitän összegezte a fejlesztések eredményeit s a mérnöki leleményeket. Az 1937-ben útjára bocsátott Admiral meglepően új stílussal rendelkezett; 75 lóerős motorjával, 130 km/h-s végsebességével, háromsebességes váltójával, másfél tonna tömegével leginkább a korabeli Chevrolethez hasonlították.
Hatalmas újítási program, vadonatúj modellek, tekintélyes piaci részesedés és exportarány jellemezte az Opel-GM tevékenységét a harmincas években. A német politikai vezetés azonban nagy reményeket fűzött az ipari konszern államosításához, és a gyárak hadiüzemmé alakítását szorgalmazták. Miután a GM ellenállása ez ügyben hiábavalónak bizonyult, hivatalosan is megszakadtak az amerikai--német kapcsolatok. A személygépkocsi-gyártás teljes egészében leállt, és a háborús keresletnek megfelelően Opel Blitz teherautók sokasága gördült le a futószalagokról -- ezúttal Daimler-Benz licenc alapján.
Az innovációs kedv a háború alatt sem halt ki az Opel mérnökeiből. Ekkor fejlesztették ki az egyik legsokoldalúbb német hadijárművet, a tank és motorkerékpár tulajdonságait egyaránt hordozó Kettenkradot is. A tankelhárító és csapatszállító járművet a hajdani Opel népautó, az Olympia 1488 cm3-es, négyhengeres motorja hajtotta.
A háború előrehaladtával a léghűtéses motorokra támadt inkább igény. Egyedülálló megoldásként levegő-olaj hűtésnek nevezett módszert dolgoztak ki az Opel mérnökei az Opel Blitz 72 LE-s motorjához.
A szövetséges hatalmak nem nézték jó szemmel a konstruktív, ámde mégiscsak ellenséges fejlesztéssorozatot, és 1944 augusztusától bombázni kezdték az Opel gyárakat. Ennek következtében majdnem teljesen megsemmisült a rüsselsheimi üzem.

A háború után

A GM elkötelezettségének és a munkások lojalitásának volt köszönhető az a csoda, hogy a háborús pusztulás után a rüsselsheimi gyárban ismét megindult a munka. Bár a General Motors könyvelésében az Opel ekkor pontosan egy dollárt ért, mégis támogatták partnerüket. Segélycsomagokkal próbáltak enyhíteni a nehéz körülményeken, a munka újraindulása érdekében pedig javításra szoruló járműveket küldtek. Mivel a német újjáépítéshez elsősorban teherautókra volt szükség, az Opel 1,5 tonnás, 2,5 literes motorral felszerelt Blitz teherautókat kezdett gyártani 1946 nyarától.
A következő lépést a személygépkocsi-gyártás felélesztése jelentette. Ehhez persze még meg kellett küzdeni néhány nagyobb nehézséggel. A szovjet csapatok ugyanis a romokban heverő rüsselsheimi autógyárat felügyelő amerikai szövetségeseiktől megszerezték az első Kadett tervrajzait. Kárpótlás címén még a brandenburgi Blitz-részleget is leszerelték 1946. június 14-én, majd 56 vagonba csomagolva kiszállították Moszkvába. Alig egy évvel később a modell megjelent Moszkva utcáin -- Moszkvics 400 néven. Hamarosan nyugatra is exportálták, mondván, Németországból úgyis könnyen szerezhető hozzá alkatrész.
A háború utáni időszak korlátozott lehetőségeit figyelembe véve a 1,5 liter űrtartalmú, négyhengeres Olympiát hozta vissza elsőként az Opel. Ezt követte 1948-ban a hathengeres, 2,5 literes Kapitän.
Ekkoriban sikerült a GM-nek a hadiipar fennhatósága alá vont Opel gyárat visszavásárolnia a német államtól. Ez egyrészt megoldotta az üzem pénzügyi gondjait, másrészt megszüntette az időközben bekövetkezett technikai lemaradást is. Így 1951-ben, a háború utáni első autókiállításon, a gyors fejlesztési program jóvoltából már a teljes egészében megújult külsejű Olympia és Kapitän modellek mutatkozhattak be. Mindezek ellenére a háború utáni autóipar csak lassan tért magához. Az Opel élére is csupán 1953-ban került egy olyan ügyvezető, aki új stílusirányzatot próbált meghonosítani Európában. Edward Zdunek tevékenysége és elképzelései egyértelműen meghatározták az Opel felfutásának nagy évtizedét.
Lassanként újra beindult az üzlet az ötvenes évek elején. Az amerikai stílus is kezdett beszivárogni Európába, ennek ékes bizonyítéka az 1953-as, már ötsebességes Kapitän. A gazdaságos családi autóban a széles, krómozott lökhárítók, a középen fogazott hűtőrács, a tágas belső tér már a komótos polgári élet szükségleteit tükrözték.
Az erősödő konkurencia és az igényesebb vásárlóközönség hatására az Opel új típust fejlesztett ki. A kétajtós Opel Rekord hamar megnyerte a közönség tetszését. Nyílt titoknak számított, hogy a négyhengeresek családjában az Olympia utódjának szánják, ám némi fondorlattal a Chevrolet európai testvérmodelljét is szerették volna megvalósítani benne. Nemsokára megjelent 1,7 literes, négyajtós változata, és az olcsóbb, 1,2-es modell is.
Az angol "car" és "van" szavak összeolvasztásával nyerték a Caravan kifejezést, amely a kombiautókat jelölte. Az Opel Rekordnál is a Caravan változat hozta meg az átütő sikert a cég számára.

Európai ízléssel

Az amerikaias szélsőségeket elkerülve a hatvanas évek elején az Opel újra megpróbálta ötvözni jól bevált tradícióit a széles körű technikai tapasztalatokkal. Ez az 1962-ben újjászületett Kadettben öltött testet.
A tervezőket az a filozófia vezérelte, hogy megalkossák az alapvető európai igényeket kielégítő, megfizethetőségével népszerűvé tehető kisautót. Kizárólag e kétajtós modell gyártására épült fel a bochumi szerelőcsarnok. Egy évvel később megjelent a Kadett Caravan és a Kadett kupé, 1965-ben pedig megújult a karosszéria, és létrejött az első ötüléses modell. Ezt már újszerű műszerfal és lekerekített, masszív külső formák jellemezték.
Az Opel-fejlesztések másik iránya a sebesség fokozására összpontosított. 1964 jelentette azt a fordulópontot, amikor a kereskedelmi forgalomba bocsátott személygépkocsik elérték a bűvös, 200 km/h-s végsebességet. 1966-ban bemutatták az új karosszériájú Rekordot. Ez a modell hamarosan egy még frissebb széria, az 1967-es Opel Commodore alapja lett. A vadonatúj Commodore a sportos igényeket és az erős, megbízható autó koncepcióját egyesítette. A debütáló 115 LE-s modell tulajdonságait továbbfejlesztve megalkották a 130 LE-s, GS változatot, majd ezt tökéletesítették a Bosch-féle elektronikus üzemanyag-befecskendezés bevezetésével, így létrejött a 150 LE-s, 190 km/h végsebességű GS/E modell. Megszületett a Rekord csúcsmodellje, a Sprint is.

Tipikusan Opel

A fejlődés másik vonulata -- amely elsősorban a hetvenes években hozta meg gyümölcsét -- a közepes árfekvésű piacot célozta meg. 1970 is újdonságok bemutatásával kezdődött. Megszületett a kiváló teljesítményű, kedvezőbb úttartási tulajdonságokat felmutató Opel Manta, majd a Rekord D változata.
Ez a gépkocsi főleg szokatlan, csupa üveg stílusával hökkentette meg az autósvilágot, majd lett az első szériagyártású Opel dízel bázisa. Egy másik nagyszabású projektsorozat a GM "világautó" elvét körvonalazta. A takarékosság elvét szem előtt tartva olyan autó gyártását képzelték el szerte a világon, amelynek karosszériája nagyjából mindenütt azonos, tehát felismerhetően Opel, de motorját a GM adja.
A koncepció első darabja 1973-ban gördült le a futószalagról. Ez a modern biztonsági követelményeket és a könnyű, ám erős autó követelményét ötvöző Kadett-C modell volt. A hetvenes évek teljesítménycentrikus fejlesztésének köszönhetően megépítették a Kadett GT/E modellt. Ez a változat tartotta a gyorsulási csúcsot, mert itt alkalmazták először az injektoros üzemanyag-befecskendezést.
A már befutott Kapitän modell és a régi Admiral mellett egy teljesen új konstrukció zárkózott fel a korszakot meghatározó ún. "három nagy" modell mellé 1972-ben: az elegáns Diplomat. A hamar híressé vált autó nemcsak simulékonyan ötvözte a hagyományos európai ízlés- és az amerikai formavilágot, de Chevrolet motorja segítségével hihetetlen idő alatt gyorsult fel.
Ugyanilyen rohamléptekkel folytak tovább az Ascona, a Manta és a Rekord fejlesztései. Az Ascona-B típusnál használták ki először a számítógépes tervezés adta lehetőségeket, s ezáltal nagyobb hangsúlyt fektethettek az apróbb részletek kidolgozására is.
A Rekord-E a Rekord tradícióit vitte tovább a felső középkategóriában, ötféle motor- és teljesítményváltozatban. Megemelt csomagtere, lekerekített formái nagymértékben hozzájárultak üzemanyag-takarékosságához. A családi autó és a nagy belső tér kihasználható funkcióját a Rekord Caravan töltötte be, a sportosabb modellek sora pedig a Commodore-C változattal egészült ki.
A régi Admiral és Diplomat modellek utódaként született a Senator és a Monza. A hetvenes évek autós szaklapjai nagyra értékelték technikai kifinomultságukat ("mestermunka vasba öntve"), a remek formatervezést, a funkcionális európai igények ésszerű megfogalmazását. Ezek közül is kiemelték a kényelem, a nagy csomagtér és a kis fogyasztás előnyeit.
1979-ben az elsőkerék-meghajtású Opelek előhírnökeként született meg a könnyedén kezelhető és gyors Kadett-D modellek sorozata, három alapkategóriában (Standard, Luxus, Berlina), 1,2 literes, illetve kétféle 1,3-as OHC motorral. A Kadett-D-ben testet öltött irányelvek nyitották meg az Opel legújabb fejezetét. Ilyen a tágas utas- és csomagtér, a biztonság, a kis fogyasztás, a csökkentett károsanyag-kibocsátás.
Az Ascona-C modell 1981-ben debütált, és egyértelműen a családi kocsi funkcióját kívánta betölteni; 1,6 literes OHC motor hajtotta.

A népszerűség tetőfokán

1982 szeptembere emlékezetes dátummá vált az Adam Opel AG történetében -- ekkor mutatták be a gazdaságos kompakt autót, a Corsát. A Corsa is az Opel sikermodelljei közé tartozott, akárcsak a Kadett és az Ascona. Mindhárom típus rendkívül kedvelt volt a piacon, a Kadett egy ideig a legkeresettebb autónak számított Nyugat-Németországban.
Amerikával ellentétben Európában erőteljesen megfogalmazódott az igény egy olyan autó kifejlesztésére, amely árában és méretében az alsó középkategóriához tartozik. Ugyanakkor kényelmes, elfér benne négy személy, kis fogyasztású, valamint felszereltségében és teljesítményében versenyre kel a nagyobb típusokkal is. A formatervezésnél a hagyományos Opel-megjelenést vették figyelembe.
A sportos Manta kupé 1983-ban jelent meg, elődjéhez képest csak kisebb változtatásokkal. Annál több új technológiai megoldást alkalmaztak a lényegesen átalakított Rekordnál, amely újra berobbant a piacra.
Az Opel új sztármodelljét, az Astrát 1991-re fejlesztették ki. Három karosszériatípussal ismerhette meg a nagyközönség, de változatos motorkínálata jóvoltából már kilencféle modell közül lehet választani. A 60 LE-s, 1,4-es Astra Classic is az alsó középkategória egyik legelérhetőbb árú gépkocsija. Az Astra Classic Family Plus alapkivitelben több extrát nyújt, és 1,6 literes, 16 szelepes, 100 LE-s Ecotec motor gondoskodik az autó nagyszerű menettulajdonságairól.
Az Asconát 1989-ben váltotta fel az Opel Vectra, amely Európa legsikeresebb középkategóriás autójává nőtte ki magát. Már B változata is uralja a piacot, sőt 1999 áprilisának közepétől a Vectra C is elérhető lesz. A Vectra lenyűgözően szép, dinamikus és letisztult formái miatt rendkívül keresett a magas pozícióban lévők és a nagycsaládosok körében. Kifinomult technikai megoldásai számos világújdonságot tartalmaznak. Ötféle benzinmotoros és kétféle, hengerenként négyszelepes dízelmotoros változata van forgalomban.
Az Opel Omegát a tekintély és elegancia szinonimájaként tartják számon. A felső középkategória sikeres és keresett márkája volt, akárcsak továbbfejlesztett változata, az Omega-B. Ez a modell 1994-ben minden pontján megújult elődjéhez képest, majd három évvel később további, apróbb változtatásokat hajtottak végre az autón. Kétféle karosszériával, háromféle benzines és egy turbódízel-erőforrással gyártják. Az Omega családban külön osztályt képvisel az Omega MV6-os, amely kivitelét és felszereltségét tekintve már a nagy luxuskategóriába tartozik. A 3 literes, V6-os, 4 szelepes motorral (210 LE) ellátott, Sedan és Caravan karosszériaváltozatú modellben alapfelszerelésként szinte benne van minden, ami napjaink autójában csak lehetséges.
Az Opel Sintra 1996 végén került forgalomba, és az egyterű autót akár nyolc üléssel is felszerelhető tágas belső tér jellemzi. Nagy mérete ellenére is olyan könnyen vezethető és kezelhető, mint egy személyautó. A rendkívül kompakt egyterű limuzin az Opel és a GM közös fejlesztésének eredménye. Az Opel Sintra kétféle felszereltséggel és motorváltozattal került a vásárlók elé. A GLS motorja 2,2 literes, 4 hengeres, 141 LE-s, a CD luxuskivitelé 3 literes, V6-os, 201 LE-s. Mindkét hajtómű a nagy forgatónyomatékú, hengerenként négyszelepes Ecotec gyártási sorozathoz tartozik.
Az Opel Tigrának nem volt nehéz meghódítania a sportautók rajongóit.
Fiatalos megjelenésével az ifjúság valódi kedvencévé vált. Körkörös biztonsági elemekkel szerelték fel a gyártók. Erejét 1,4 literes, 90 LE-s, illetve 1,6 literes, 106 LE-s, 4 hengeres, 16 szelepes Ecotec motorok adják.

Csúcsmodellek

1997 tavaszára a Corsán számos újítást hajtottak végre. Karosszériáját és futóműveit tovább erősítették, mi több, vonzó optikai elemeket is kapott. Egyes kiviteleiben már 1 literes, 3 hengeres, 12 szelepes Ecotec benzinmotort találunk. A Corsa palettáján megtalálható a három- és ötajtós karosszéria, s ötféle komfortfokozattal árusítják. Motorkínálatában ötféle benzines, egy dízel- és egy turbódízel-erőforrás van. A legerősebb a Corsa GSi motorházában "dolgozik": az 1,6 literes, 16 szelepes, 106 LE-s Ecotec motor.
Az új Opel Astra kifejlesztésén több szakember és hosszabb ideig dolgozott, mint bármelyik más autón az Opel évszázados történetében. Munkájukat a világ leggyorsabb és legfejlettebb számítógépes háttere s a legmodernebb gyártási eljárások segítették. Az új Astra piaci megjelenésével párhuzamosan egészül ki az Ecotec motorcsalád is, mely a tesztek során a legjobb fogyasztási eredményeket érte el, s emellett károsanyag-kibocsátása a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Az Ecotec motorgeneráció vadonatúj tagjai az 1,2 literes, 16 szelepes és az 1,8 literes, szintén 16 szelepes benzinmotorok.
Beszerezhető az új Astra a már ismert 1,4 literes, 90 LE-s Ecotec benzinmotorral és az 1,6 literes, 75 LE-s benzinmotorral is. A 100 LE teljesítményű, 1,6 literes, 16V Ecotec benzinmotor a továbbfejlesztéseknek köszönhetően most még nagyobb kényelmet kínál, akárcsak a 136 LE-s, közvetlen befecskendezésű, 2 literes, 16V Ecotec benzines. A jól bevált 68 LE teljesítményű, 1.7 TD turbódízelmotor új technológiai megoldásokat is tartalmaz az Astrában.
A választék utolsó darabja az új, 82 LE teljesítményű, 2.0 DI 16V Ecotec dízelmotor, amelyet eddig csak a Vectránál alkalmaztak a gyártók. A 2.0 DI 16V motor kategóriájában ez az egyetlen olyan dízelmotor, amelynek valamennyi funkcióját elektronika vezérli. Az új Astra meggyőző bizonyítékokkal szolgál a tekintetben is, hogy az Opelnél valóban nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra.
Ennek új eszközei a biztonsági utascella és az oldalsó ütközésvédelem. Szériafelszerelés lett a vezető- és utasoldali légzsák, valamint az egyedülálló pedálkioldó-rendszer, amely egyébként Opel-szabadalom. Az első felfüggesztés geometriáját a Vectra és az Omega típusokhoz hasonlóan a DSA elv szerint alakították ki.
Az Opel Omega számos műszaki újítással, jelentősen megnövelt biztonsággal és sok új felszereléssel indult neki az 1997-es modellévnek. Legérdekesebb újdonsága a 100 LE teljesítményű, 2 literes, közvetlen befecskendezésű, hengerenként 4 szelepes turbódízelmotor. Az új Omega egyik műszaki csúcspontja a Xenon fényszórórendszer. Fokozott biztonsági rendszerét az üléstámlában is elhelyezett légzsákok egészítik ki.
Az offroad kategóriában az Opel a Fronterával képviselteti magát. Ez a modell is kisebb-nagyobb átalakításokon ment keresztül 1998-ban. Az új Frontera erőforrása a 2,2 literes, hengerenként 4 szelepes, benzines Ecotec motor, a csúcs pedig az új fejlesztésű, a Frontera Limited kiviteléhez tartozó 3,2 literes, 24 szelepes V6-os, 205 LE teljesítménnyel.
A dízelterepjáró-tulajdonosokat az új, két ellenirányban forgó, kiegyensúlyozó tengellyel dolgozó, 2,2 literes, 16 szelepes, közvetlen befecskendezésű Ecotec dízel szolgálja, mely 115 LE-s teljesítményt produkál. A stabilitás- és ütközésvédelem érdekében az Opel megerősítette a Frontera karosszériastruktúráját is, de mindezek mellett az offroader megőrizte az előd klasszikus vonalait és masszív karakterét. A komfort fokozásának céljából a belső zajszint 50%-ra csökkent; mindez az új motor, az optimalizált ajtótömítések, a továbbfejlesztett zajcsillapítások és az áramvonalasabb karosszéria együttes érdeme.

Napjainkban - Határtalanul

Az 1999-es genfi autószalonon az Opel a kedvelt modellek mellett sok érdekességgel is képviseltette magát. A Speedster és Concept A tanulmánymodellek rendkívül látványosak, ezenkívül a belső tér és a motor is a legmodernebb fejlesztések eredményeit tükrözik.
Ami pedig az új modellek magyarországi megjelenését illeti, az évezred utolsó évében megcsodálhatjuk az új Opel Vectrát, az előd C változatát, majd júniusban az új egyterűt, az Opel Zafirát, végül 1999 őszén az ismét megújított Opel Omegát.
Az Opel Vectra áprilisban új arccal és számos technikai, biztonsági, kényelmi újítással mutatkozik be. A középkategória éllovasa minden bizonnyal megtartja, sőt megerősíti pozícióját, hiszen áprilistól még gazdagabb alapfelszereltséggel, az Astrában már alkalmazott és bevált műszaki megoldásokkal, megerősített biztonsági rendszerrel és továbbra is elérhető, kedvező áron kapható a márkakereskedésekben.
Az Opel Caravan modelljei évtizedeken keresztül sikeresen bizonyították, hogy a lenyűgöző formatervezés, a kényelem, valamint a nagyfokú variálhatóság és célszerűség nem feltétlenül ellentétes fogalmak. A kompakt Zafira egyterű is ezt a hagyományt folytatja, következetesen tovább bővítve az Opel családi és szabadidő-autók széles palettáját. Intelligens ülésrendszerének köszönhetően pillanatok alatt átalakítható hétüléses autóból 1700 literes rakterű, kétszemélyes járművé. Bár például a magyar piacon csak júniustól lesz kapható, a mérnökök már a továbbfejlesztésén dolgoznak: mégpedig egy alternatív erőforráson. A megalkotott prototípusban az Opel mérnökei az üzemanyagcella és az elektromos hajtás kombinációjával érték el, hogy az ilyen motorral felszerelt autó jóval környezetkímélőbb, mint bármilyen, belső égésű motorral hajtott jármű.

S hogy hol a határa a fejlesztéseknek? Ki tudja, talán nincs is...

Típusok

 

	1935. Opel Olympia Az első nagy sorozatban előállított, önhordó karosszériájú Opel. Lökettérfogat: 1288 cm3, 24 LE végsebessége: 95 km/h.
	1936. Az első Opel Kadett Lökettérfogat: 1073 cm3, 23 LE végsebessége: 98 km/h
	1937. Két új modellt is piacra dobott ebben az évben az Opel. A Super Six 2473 cm3-es 55 LE motort kapott, mellyel 115 (!) km/h végsebességre volt képes. A másik modell a cég zászlóshajója volt az Admiral. 75 lovas 3626 cm3-es motor, 132 km/h órás csúcssebesség.
	1938. A Super Six nem volt hosszú életű. '38-ban felváltotta az Opel Kapitän, mely elődje mortorjával már 126 km/h -ra volt képes. Ezútán 47-ig nem a háború miatt nem mutatott be új modellt a gyár.
	1947. A háború jelentős károkat okozott a gyárnak. Amit a bombázás nem tett tönkre, azt a szovjetek vitték magukkal jóvátétel címén. Nagy erőfesztítések árán ismét megkezdték az Olympia gyártását. Az elkobzott új Kadett terveiből kezdték a Szovjetunióban gyártani a Moszkvics 400-at.
	1948. Megkezdik a hathengeres Kapitän gyártását is.
	1950. Új karosszériával megjelenik az Opel Olympia.
	1953. Befejezik az Olympia gyártását. Az utód Rekord néven kerül forgalomba.
	1958. Bejelentik az Opel első tengerentúli export modelljét, az új Rekordot. Az is újdonságnak számított, hogy a gyár az autót többféle kivitleben készítette.
	1962. Új gyár Bochumban! Az új Opel Kadett színrelépése. A reklám szlogen : "Egy új autó egy új gyárból". A Rekord és a Kapitän modellek megújulnak.
	1964. Megjelenik az Opel Diplomat Az anyacég révén (GM) először kerül nem saját fejlesztésű motor egy Opel-be. A Diplomatot nyolchengeres Chevrolet V-motorral gyártották. Még ebben az ében debütál a kupé változat is, mely ,már 204 km / órás csúcssebességre volt képes.
	1965. A legendás Opel GT kupé bemutatása.
	1967. Opel Commodore. 2490-5358 cm3-es, hathengeres motorral gyártották.
	1969. Az első benzinbefecskendezéses motorok megjelenése. Ilyen motorokkal szerelik a Kapitän, Admiral és Diplomat sorozatokat.
	1970. Az Opel Ascona és az első Manták megjelenése.
	1981. Az Ascona fronthajtást kap.
	1978. Az Opel Senator és Monza 2784 cm3 hathengeres motorral.
	1982. Opel Corsa. Az első típus 993 cm3-es 45 lóerős motort kapott.
	1984. Opel Kadett E. A cég 1,5 milliárd márkát fordított a fejlesztésre. Forradalmi alakja kategóriájának legjobb légellenállású autójává tette. (Cw: 0,30)
	1986. A használt autóként a mai napig kedvelt Opel Omega megjelenése. 1994-ig gyártották igen széles motor választékkal.
	1988. Az első Vectar debütálása. 1.6, 1.8, 2.0 literes benzines és 1.7 literes diesel motorokkal készült, amelyekkel. 176, 182, 198, illetve 152 km/h-s végsebesség elérésére volt képes.
	1989. A Mantát méltó követőjeként jeletn meg az új Calibra. Azonos hengerűrtartalmú motorokkal, de eltérő teljesítménnyel gyártották. (115, 150, illetve 136 lóerős) Létezett turbóval felszerelt összkerekes változata is, melynek végsebessége 245 km/h volt.
	1991. A hazánkban is gyártott Astra megjelenése. 1.4 literes, 1.6 literes és 1.8 literes benzines, illetve 1.7 literes diesel és turbodiesel motorokkal gyártották 1995-ig.
	1993. A kedvelt kisautó, a Corsa felfrissulése..
	1997. Az Opel Sintra bevezetése. Bár praktikus jármű volt, nem ért el jelentős sikereket a kontinensen. Az USA-ban különböző GM márkanevek alatt került forgalomba.
	1998. Jelentős év volt a cég életében. Az új Opel Astra bevezetésének. Számos kategóriájában újdonságnak számító technikai megoldással: dinamikus biztonsági futóműve (DSA) stabil úttartás és precíz kanyarvételt eredményez. Négy tárcsafék (elöl belső hűtésű) és az új elektronikus fékerő-elosztóval (EBD) felszerelt négycsatornás blokkolásgátló rendszer nyújtja a kívánt biztonságot. Az elktrohidraulikus kormányrendszer révén a kormányzás precizitása is nagy mértékben javult. A teljes körű, átgondolt biztonsági rendszer új mércét állított fel a középkategóriás autók között.
	1999. Az Opel Zafira. A forradalmi megoldásnak számító flex7 rendszer révén egyszerre 7 is utazhattak a közékategóriás családi buszlimuzinban.
	2000. Új Opel Corsa. Markánsabb megjelenésű karosszériájához biztonsági futómű, a kézi és az automata váltó előnyeit ötvöző "easytronic" sebességváltó, a szériafelszereltséghez tartozó sebességfüggő szervokormány párosul.
	2000. A Calibra utódjaként megjelent az Opel Astra Coupe.
	2000. Opel Speedster. Innovatív alumínium alváza és üvegszálas karosszériája mindössze 870 kg önsúlyú, áramvonalas markáns formája pedig cw=0,38 légellenállást eredményez. Futurisztikus formája nagy előrelépést jelent a látványtervezésben. Teljesítménye:147 lóerő, gyorsulása: 5,9 s 0-ról 100 km/h, végsebessége: 217 km/h.

 

Az Opel és a rally

1962-től az új Kadettal Bochumban megkezdődött egy kis kategóriájú autó gyártása. Két évvel később bemutatták az Opel Admiralt és az új csúcstípusként az Opel Diplomat V8-AT (Chevrolet motorral). Sportos irányt vett az Opel GT (1968-73), melyet főleg az USA-ba exportáltak, de a teljesen új Opel image kialakításáról olyan modellek gondoskodtak, mint a hetvenes, nyolcvanas évek Opel Asconája, mellyel nemzetközi rally győzelmeket arattak. Több mint hét évtizedes hagyományt folytattak ezzel: az első világháború előtt például Carl Jörns hatalmas Opel versenyautójával aratott nagy versenyeken diadalt és gyakran szerepelt az újságok címoldalán. Az Opel képes volt megtartani a harmincas években elfoglalt pozícióját. A (1939 előtt még színen sem lévő) Volkswagen után az Opel márkájú személyautókból adják el a legtöbbet a Német Szövetségi Köztársaságban.

Az Opel Magyarországon

A General Motors 1991-92-ben létesített leányvállalatot Szentgotthárdon az Opel egyes típusainak összeszerelésére. A General Motors Hungaryban 1992. március 13.-án gördült le az első Opel Astra a gyártószalagról. 1993-tól már motorokat is szerelnek össze a gyárban. A gépkocsikat benzin- vagy dízelmotorral, többféle karosszériával kínálják. Mintegy 50 évi szünet után ebben a gyárban indult újra a személyautógyártás Magyarországon

NAPJAINKBAN!!!

Csillagos Ötös az Opel Insigniának

2008.11.26.

Öt csillagot kapott az Opel Insignia az Euro NCAP törésteszten

• Független teszt igazolja az Opel új csúcsmodelljének kivételes ütközésbiztonságát
• Összehangolt biztonsági koncepció, számos műszaki újdonsággal

Rüsselsheim. Kivételesen jó eredményként, a felnőtt utasok védelméért elérhető 37-ből 35-öt szerzett, és maximális ötcsillagos értékelést kapott az Opel Insignia az Euro NCAP töréstesztjén. Ezenkívül négy csillaggal honorálták a gyermekvédelmét és kettővel a gyalogosvédelmet; ezek az eddigi legjobb minősítések a nagy családi autók kategóriájában. Korábban az Insignia ostorcsapás-nyaksérülés ellen kiválóan védő fejtámláit értékelte nagyra a független intézmény.

"A világ egyik legbiztonságosabb autójának terveztük és építettük az Insigniát, és az Euro NCAP tesztjének ragyogó teljesítése igazolja műszaki megoldásaink helyességét," mondta Hans Demant, az Opel vezérigazgatója és a General Motors Europe alelnöke. E biztonsági koncepciót egyébként díjazta az 59 európai újságíró is, akik 2009-ben az Év Autójává választották az Insigniát.

Az új, középkategóriájú Opel/Vauxhall típus karosszériáját és utasvisszatartó berendezéseit úgy tervezték, hogy megfeleljenek Európa és az egész világ valamennyi jelenleg érvényes és ezután várható ütközésbiztonsági szabványának. Így életszerű balesetekben is optimális védelmet nyújt az autó.

A szilárd karosszériába beépített légzsákok száma nyolc is lehet; az első utasokat új aktív fejtámlák és kettős övfeszítők védik. Ami az aktív biztonsági berendezéseket illeti, az OpelVauxhall Insignia számos vezetőtámogató funkciót tartalmazó ABS mellett kipörgésgátlót (TCPlus), új generációs ESPPlus menetstabilizálót és adaptív féklámpát kapott. Az opciók közül említést érdemel az adaptív fényszóró (AFL+), az adaptív 4x4 és az Opel Eye kamerarendszer.

Rendkívül szilárd utascella

Az Insignia passzív biztonságának alapja a jórészt nagyszilárdságú acélból készült utascella. Ezt kontrolláltan deformálódó gyűrődő zóna veszi körül. Elöl három erőbevezetési útvonal van: a bölcső, az ezt hordozó hossztartók és az A-oszlopok aljába csatlakozó nyúlványok. Hátul két hossztartót köt össze az alumínium lökhárító-profil. Súlyos ráfutásos ütközéskor ezek fokozatosan csuklanak össze, átvezetve az erőhatást a C-oszlopra, a kerékdobra és a padlólemezre. Az autó oldalán nem lehet nagy gyűrődő zónát kialakítani, ezért ott az igénybevétel szétosztására törekedtek. Az acél ajtóerősítés már átlósan helyezkedik el, ezért jobban kapcsolódnak a B-oszlophoz, hálózatot képezve a küszöbbel és a tető kereszttartójával.

A gyalogosok védelmében bőséges helyet biztosítottak a „lágy", rugalmas vázszerkezetű motorháztető és a kemény fődarabok között.

Nagyfokú passzív biztonság

Hat standard- és két opcionális hátsó oldallégzsákjával nagyszerűen véd az Opel/Vauxhall Insignia.

• Kétfokozatú frontlégzsákok. Az övfeszítőkkel együttműködve két lépcsőben fújódnak fel: kb. 30 km/óráig csak lágyan, súlyos frontális ütközéskor, teljesen.
• Mellkas-medence oldallégzsák. Oldalütközéskor jól védi a csípő tájékát - ezt, a viszonylag alacsony ütközési pont miatt, nem is jól mutatja meg a standard Euro NCAP teszt.
• Hátsó oldallégzsák is kapható az Insigniába.
• Függönylégzsák az oldalablakok teljes felülete mentén. Befelé bomlik ki, megvédve a kisebb, 12 év körüli utasokat is.

Többféle visszatartó rendszer

Új generációs övfeszítők és fejtámlák járulnak hozzá az Insignia magas biztonsági színvonalához.

• Elöl új aktív fejtámlákat fejlesztettek ki az Insigniához. Ráfutásos ütközéskor hatásosan véd a gyakori ostorcsapás-nyaksérüléstől.
• Három állítható magasságú fejtámla hátul.
• Becsatolásra figyelmeztetés elöl, illetve opcionálisan a hátsó üléseken is (hátsó oldallégzsákkal együtt).
• Valamennyi ülésen hárompontos öv.
• ISOFIX gyermekülés-csat mindhárom hátsó ülésen.
• Dupla övfeszítő az erőhatárolóval ellátott első öveknél, amelyek szorosan ráhúzzák az övszalagot az utas vállára és csípőjére.
• Különleges gyermekülések: az Opel gyermekülései különösen jól védenek oldalütközéskor, és könnyen kezelhetők, ami előfeltétele annak, hogy csakugyan használják is őket. Az előírásos ISOFIX csaton kívül van egy plusz heveder is, amelyet a hátsó ülés hátoldalán kell bekapcsolni, hogy megakadályozza az előrebukást. Az Opel szakemberei kizárólag Opel gyermekülést javasolnak a márka autóiba, mert ezeket összehangoltan tervezik.
• Pedálkiakasztó rendszer (PRS); súlyos frontális ütközéskor a fék- és a kuplungpedál kimozdul rögzített pozíciójából, csökkentve a lábsérülés veszélyét.
• Légzsákos balesetkor önműködően bekapcsolódik a vészvillogó, illetve a mentés megkönnyítésére kinyílnak az ajtózárak.

Új generációs aktív biztonsági berendezések

Az eddigiek a sérülésveszélyt mérséklik, ha már megtörtént a baj, de még fontosabbak a baleset elkerülését szolgáló aktív biztonsági berendezések:

• Blokkolásgátló (ABS), elektronikus fékerő-elosztóval, kanyarodási fékvezérléssel, vészfék-asszisztenssel, a fékmelegedés hatásának kiegyenlítésével, a vizes féktárcsák időnkénti szárazra fékezésével és dombsegéddel.
• Elektronikus menetstabilizáló (ESPPlus): egyszerre három kerékre képes hatni.
• Kipörgésgátló (TCPlus), motornyomaték-csökkentéssel és fékbeavatkozással.
• Adaptív féklámpa, amely 30 km/óra fölötti sebességnél, az ABS beavatkozásával járó hirtelen fékezéskor mindhárom féklámpa másodpercenként ötszöri felvillanásával figyelmezteti a követő jármű vezetőjét. A villogás megállás után még három másodpercig folytatódik.

Az Opel Insignia előre látja a veszélyhelyzetet, és figyelmezteti vezetőjét

Számos egyéb opció fokozza a stabilitást, és segíti a vezetőt, mint:
Adaptív fényszóró (AFL+) kanyarfénnyel. A fényszórók önműködően alkalmazkodnak az út- és időjárási körülményekhez. Az új AFL+ összesen kilenc funkciójával jobban látni az utat, például kanyargós országúton. Standard a nappali menetfény és az automatikus világításkapcsoló, ami nappal javítja a jármű láthatóságát.

• Az Opel Eye kamerarendszer feladata kettős: figyelmezteti a vezetőt, ha szándékolatlanul elhagyná az utat, és felismeri a jelzőtáblákat. Anélkül segít, hogy zavaróan beavatkozna.
• FlexRide. Az Opel „mechatronikus" futóművének adaptív menetstabilizálása önműködően alkalmazkodik az útviszonyokhoz.
• Adaptív 4x4: síkos felületen javítja az elindulást és az útfogást. Ugyanilyen fontos, hogy mindenféle körülmények között dinamikusabbá és kezesebbé teszi az Insignia viselkedését. Sport kivitel esetén elektronikus differenciálzár (eLSD) tartozik hozzá, amely tovább fokozza a trakciót és a stabilitást.
• Az abroncsnyomás felügyelő rendszer (TPMS) figyelmeztet, ha bármelyik kerékben az ajánlott alá csökken a guminyomás. A jelzés a műszerfalon tűnik fel.
• Utánfutó stabilizáló. A behajtható vonóhoroggal felszerelt Insigniát ellátják az utánfutó becsóválását megakadályozó funkcióval is.

 

Tarol Európában az Opel Insignia: átütő siker a középkategória felső szegmensében

2009.05.06.

- Már több mint 100.000 megrendelés érkezett az Opel új zászlóshajójára
- A vásárlók dicsérik a forradalmi technológiát
- Májusban három további műszakot indítanak

Rüsselsheim - Az európai Év Autója 2009. díj nyertese kiérdemelte a vásárlók elismerését is. Az Opel Insignia látványos piacra kerülésének köszönhetően az Opel jelenleg vezeti a középkategóriás eladásokat Európában. Az Opel Insignia 2009. első negyedévében az összes versenytársát túlszárnyalta. Az európai piacok túlnyomó többségén az értékesítés idén januárjában kezdődött meg. A nagy keresletnek köszönhetően három további műszakot kell beiktatni az Opel Rüsselsheim-i gyárában május folyamán. Az Insigniára beérkezett megrendelések száma már most meghaladja a százezret.
"Az Insignia nagyon kedvező fogadtatásra talált, beleértve a klasszikus prémium márkák által megcélzott vásárlói réteget is - mondta Alain Visser, a General Motors Europe Opel márkáért felelős alelnöke. Ez az autó jelképezi a bennünk rejlő képességet és teljesítményt - bizonyítva ezzel, hogy mire képes az Opel."
Németországban az Opel kiváló eredményeket ért el a középkategóriában. Az első negyedéves eladások 82%-kal ugrottak meg az előző év hasonló időszakához képest. Az Insignia által kínált haladó technológiai megoldások különösen népszerűek. "Ebben az esetben az Opel magasabb hasznot remélhet az Insignia értékesítésekkel, mint elődmodellje esetében. Ez egy nagyon fontos kérdés az Opel jövőjét illetően." - tette hozzá Visser.
A vásárlók közel 56%-a választotta a 9 új funkcióval ellátott új generációs Adaptiv Fényszóró (Adaptive Forward Lighting - AFL+) rendszert. A megrendelések 80%-a tartalmazta a DVD navigációs rendszert színes kijelzővel és további 35% igényelte a FlexRide elnevezésű aktív felfüggesztést. Minden második vásárló az ergonomikus sport üléseket kérte. A legnépszerűbb motor a 160 lóerős kétezres dízel, amelyet minden harmadik vásárló választott. Az ügyfelek közel fele a dízel motort részesítette előnyben a benzinessel szemben.
Az Insignia Sports Tourer most mutatkozik be Európa-szerte - így Magyarországon is - a márkakereskedésekben és várhatóan további lendületet visz az Insignia eladásokba.
A legújabb családtag, a rövidesen megjelenő alacsony károsanyag-kibocsátású Insignia ecoFLEX ötvözi a dinamikus vezetési élményt az alacsony, 136 g/km-es CO2 kibocsátással, ami 5.2 liter/100 km-es fogyasztással párosul. Az EcoFlex változat idén nyáron kerül piacra.

Új Opel Astra: az első osztályú kompakt

2009.05.13.

- Az első hivatalos fotók az új Astráról
- Kifinomult: kivételes technológia és innováció a kompakt kategóriában
- Határozott: az atlétikus, sportos design kiemelkedő vezetési élményt ígér
- Gyors: új mechatronic felfüggesztés a könnyű kezelhetőség és kényelem érdekében

Rüsselsheim - Az új Opel Astra, amely magában egyesíti a legendás német mérnöki tudást a kifinomult formatervezéssel és innovatív technológiával, ugyanazt a filozófiát képviseli, ami az Insigniát rövid idő alatt Európa legnagyobb számban eladott középkategóriás szedánjává tette. Az Opel új kompakt autója szeptember 17-én, a Frankfurti Autószalon keretében mutatkozik be. A kifinomult és dinamikus ötajtós kialakításakor az Opel mérnöki tudásának legjavát használta fel, ami megmutatkozik az autó által kínált fantasztikus vezetési élményben is.

Az új generációs Astra azt a magas szintű kényelmet és biztonságot kínálja a kompakt autók között, ami az Insigniával mutatkozott be a középkategóriában. Olyan kivételes technológiai megoldások jellemzik, mint a teljesen új mechatronic futómű, az új generációs adaptív fényszóró rendszer, a közlekedési táblákat felismerő kamera (Opel Eye) és az ergonomikus sportülések.

"Az Opelnek kiemelkedő tapasztalata van abban, hogy a legújabb technológiákat elérhetővé tegye a kompakt kategóriában is - a most következő tizedik generáció is ezt támasztja alá. Az új Astra az Insignia nyomdokain haladva képviseli az autó iránti szenvedélyt és a minőség iránti elkötelezettséget" - mondta Alain Visser, az Opel alelnöke.

4,42 méteres hosszával az új Astra elöl és hátul is tágasabb, kényelmesebb utasteret kínál, 71 mm-rel hosszabb tengelytávjának köszönhetően. Karcsú, suhanó formáját maximális teljesítményre tervezte a formatervezők és aerodinamikai mérnökök csapata. Az autót 600 órán keresztül tesztelték szélcsatornában.

Elegáns méreteivel, erősen döntött szélvédőjével és ereszkedő hátsó tetővonalával újraírja a hagyományos hatchback (ötajtós) formát. A márka új formavilága - a kifinomult design német precizitással kombinálva - az Astrában is természetesen jelen van.
"Az Insignia design elemei teljesen újszerű megközelítésben jelennek meg az Astrában, hiszen nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy minden Opel modell egyedi legyen" - emelte ki Mark Adams, a General Motors Europe designért felelős alelnöke.

"Az Opel elkötelezettsége aziránt, hogy a legújabb technológiai megoldásokat mindenki számára elérhetővé tegye, világosan megmutatkozott az Insigniában is. Célunk, hogy ezeket az innovatív újdonságokat most az Astrában is felhasználjuk és elérhetővé tegyük a kompakt szegmensben." - emelte ki Hans Demant, az Opel ügyvezető igazgatója.
Az Opel Astra egy Rüsslesheim-ben kifejlesztett teljesen új futóművet is kapott. Ez a hosszabb tengelytávot és a szélesebb „terpesztést" ötvözi egy új hátsó felfüggesztési konstrukcióval amivel még mozgékonyabb és egyben stabilabb is az autó, anélkül, hogy ez a kényelem rovására menne.

Az Opel Astra futóműve, a mechatronic rendszer teljes mértékben magában foglalja a mechanikus megoldásokat és funkciókat, valamint az elektronikus szabályozást is. Az Insigniához hasonlóan az Astra is aktív felfüggesztéssel (FlexRide) készül, ami ritkaságszámba megy ebben a szegmensben. Három beállítást - Standard, Sport és Tour - kínál a vezető számára és ez az aktív felfüggesztés teljes mértékben képes alkalmazkodni az eltérő vezetési stílusokhoz és sebességhez.

További újdonságokat is kínál az új Astra:
- Újgenerációs, 9 funkciós bi-xenon adaptív fényszóró (Advanced Forward Lighting AFL+) amelynek az intenzitása az adott vezetési mód és útviszonyok szerint változik.
- Az Opel Eye első kamera rendszer, ami felismeri a közlekedési táblákat és sávelhagyás esetén figyelmezteti a sofőrt.
- Első ergonomikus sportülések, amiket az optimális háttámasz és biztonság érdekében fejlesztettek ki.

A nyolcféle, Euro 5-ös besorolású erőforrás a kiváló teljesítményt helyezi a középpontba. Mindegyik - kivéve a legalacsonyabb teljesítményű motort - hatsebességes váltóval szerelt. Hamarosan egy további, Active Select funkcióval ellátott automataváltó is bemutatkozik.

A CDTI turbó dízel modellválaszték négy közös nyomócsöves erőforrást tartalmaz, az 1,3-tól a 2,0 literes változatig, 70 kW/95 lóerőstől a 118 kW/160 lóerősig terjed. Mindegyik dízel részecskeszűrővel felszerelt. A különösen alacsony fogyasztású és károsanyag-kibocsátású Ecoflex verzió szintén hamarosan megjelenik az új Astra kínálatában.

A négyféle benzines motor 1,4 és 1,6 literes űrmérettel széles választékot kínál; a 74 kW/100 lóerős alapmotortól a 132 kW/180 lóerősig. Új 103 kW/140 lóerős 1,4-es turbó helyettesíti majd a jelenlegi 1,8-as motort. Kiváló tulajdonságainak köszönhetően az 1,4-es turbó 14%-kal több nyomatékot ad le, jelentősen alacsonyabb fogyasztással.

Az 1936-ban megjelent Olympia Kadett nyomdokain haladva az Astra folyamatosan az első három legtöbbet eladott modell között szerepel a kompakt kategóriában, abban a szegmensben, ami a teljes piac közel 27%-át teszi ki. Az Astra eladások az Opel/Vauxhall értékesítés közel egyharmadát teszik ki, átlagosan évi 500,000 darabbal.

Az Opel a Frankfurti Autószalonon mutatja be az új, szuperhatékony Astrát és a nulla károsanyag-kibocsátású Amperát

2009.08.26.

- Világpremier: új Astra nyolc tiszta, csökkentett lökettérfogatú erőforrással
- A motorok több mint 12 százalékkal alacsonyabb CO2 kibocsátást és fogyasztást biztosítanak
- EcoFLEX dízel 109 g/km; 100 lóerős benzines 129 g/km CO2 kibocsátással
- Úttörő az Opel Ampera az elektromos autózás terén

Rüsselsheim: A 2009-es Frankfurti Autószalonon (szeptember 17-27) az új Astra bemutatásával az Opel különösen alacsony fogyasztású, szuper hatékony motorjai is megjelennek a kompakt kategóriában. A szintén itt bemutatásra kerülő Amperával együtt a márka környezetkímélő autózás iránti elkötelezettségéről tesznek tanúbizonyságot.
Az Opel kompakt autóinak tízedik generációját képviselő új Astra nyolcféle - 70 kilowatt/95 lóerőtől 132 kilowatt/180 lőerőig terjedő teljesítményű - motorral kerül forgalomba ez év végén, remekül szemléltetve ezzel a márka filozófiáját, hogy a hatékonyságot megfizethető formában kínálja és ugyanakkor megőrizze a vezetés élményét. Az új Astra valamivel nagyobb lett, így belül is tágasabb, de emellett az üzemanyag takarékosságból és a teljesítményt javító műszaki megoldásokból is profitál.
Manuális váltóval társított hajtásláncai figyelemreméltó teljesítményt nyújtanak, ugyanakkor a mostani generációhoz képest több mint 12 százalékkal csökkent a fogyasztást és a széndioxid-kibocsátást. A négy - 70 kilowatt/95 lóerő és 118 kilowatt/160 lóerő közötti teljesítményű - dízel erőforrás, melyek várhatóan az európai eladások majdnem felét fogják kitenni, csekély 4,6 liter/100 kilométer fogyasztással párosulnak.
A benzines motorok átlagfogyasztása csupán 6,1 liter 100 kilométeren. Az Opel méretcsökkentési stratégiáját követve a jelenlegi 1,8 literes aggregátot az új 103 kilowattos/140 lóerős 1,4-es turbó benzinmotor váltja fel, amely majd' 18 százalékkal javítja az üzemanyag-gazdaságosságot.
„Stratégiánk, hogy az összes Astra modellt gazdaságos motorokkal kínáljuk ahelyett, hogy egyetlen látványosan alacsony széndioxid-kibocsátású, ám drága erőforrásra összpontosítanánk. Így továbbra is mindenki által elérhető megoldást kínálunk a fogyasztás csökkentésére, megőrizve közben a vezetés élményét." -mondta Carl-Peter Forster, az Opel felügyelőbizottságának elnöke.

Új Opel Astra: az erő és a hatékonyság optimalizálása
A hajtáslánc választék nagyteljesítményű, kis fogyasztású és redukált széndioxid-kibocsátású erőforrásokat vonultat fel, amelyek mindegyike megfelel az Euro 5 előírásoknak. Alapfelszereltség a hatfokozatú kéziváltó - az 1,4-es és 1,6-os atmoszférikus benzines, illetve az 1,3-as turbódízel motorokat ötsebességes manuális váltóval társítják. Hatsebességes automatikus váltómű az 1.6-os szívó, az 1.4-es és az 1.6-os turbó, illetve a kétliteres turbódízel motorokhoz rendelhető.
„Meglévő motorjaink folyamatos fejlesztése, és a méretcsökkentés nagymértékben hozzájárul a környezetünkre gyakorolt terhelés csökkentéséhez. Nagyon büszkék vagyunk mérnökeinkre, akik az új Opel Astra fejlesztése során elérték, hogy az autó a kompakt kategóriában - szoros versenyben - ilyen figyelemreméltó eredményt érjen el." -mondta Hans Demant, az Opel ügyvezető igazgatója.
A CDTI turbódízel motorok közül az 1.3, az 1.7 és a kétliteres változatok mind közös nyomócsöves, többszörös befecskendezésűek, 70 kilowatt/95 lóerőtől 118 kilowatt/160 lóerőig terjedő teljesítménnyel. A részecskeszűrő minden esetben alapfelszereltség. A 2.0 CDTI 118 kilowatt/160 lóerő teljesítményű motor beéri átlagosan 4,9 liter gázolajjal 100 kilométerenként, továbbá széndioxid-kibocsátása is csupán 129 gramm/kilométer.
2010 tavaszától lesznek elérhetők az első ecoFLEX változatok, 109 gramm/km széndioxid-kibocsátással és 4,2 liter/100 kilométer átlagos fogyasztással.

Astra dízel választék	Teljesítmény (kW/le)	Fogyasztás* vegyes (l/100 km)	CO2 kibocsátás* vegyes (g/km)
1.3 CDTI ecoFLEX (2010 tavasz)	70/95	4.2	109
1.7 CDTI	81/110	4.7	124
1.7 CDTI	92/125	4.7	124
2.0 CDTI	118/160	4.9	129

*előzetes adatok

A benzines választék atmoszférikus és turbófeltöltésű 1,4 és 1,6 literes motorokból áll, melyek teljesítménye 74 kilowatt/100 lóerőtől 132 kilowatt/180 lóerőig terjed.
A 74kilowatt/100 lóerős alapváltozat mindössze 5,5 litert fogyaszt 100 kilométeren, széndioxid-kibocsátása pedig 129 gramm/kilométer, így ez a legtakarékosabb benzines kompaktautó a piacon.
Nagyteljesítményű 1,4 literes turbómotorral demonstrálja az Opel elkötelezettségét a széndioxid-kibocsátás redukálására, a motortérfogat egyidejű csökkentése mellett. 103 kilowatt/140 lóerő teljesítménye mellé 200 newtonméteres nyomaték társul, amely 1 850-4 900-as fordulatszám tartományban áll rendelkezésre. Ez az erőforrás az 1,8 literes (140 le/175 Nm) atmoszférikus motort váltja fel, 15 százalékkal nagyobb nyomatékot és csekély 5,9 liter/100 kilométeres átlagfogyasztást kínálva, amely közel 18 százalékos javulást jelent.

Astra benzines választék	Teljesítmény (kW/le)	Fogyasztás* vegyes (l/100 km)	CO2 kibocsátás* vegyes (g/km)
1.4	74/100	5.5	129
1.6	85/115	6.3	147
1.4 turbó	103/140	5.9	139
1.6 turbó	132/180	6.8	159

* előzetes adatok

Opel Ampera: nulla széndioxid-kibocsátás a Voltec technológiával
Az Opel, az automobil villamosításában betöltött vezető szerepét demonstrálja az Ampera. Ez a teljes értékű négyszemélyes családi autó, a hagyományos elektromos járművek korlátai nélkül valósítja meg a nulla károsanyag-kibocsátású autózást. Bármikor, bármekkora távolságot képes megtenni.
Az ötajtós, négyüléses modell a Voltec névre keresztelt forradalmi elektromos hajtásrendszert használja, amely más fejlett hajtásmechanizmusoktól eltérően működik. Ez a megnövelt hatótávolságú elektromos jármű (E-REV) áramot használ elsődleges energiaforrásként, a másodlagos benzinmotor pedig csupán áramot termel.
Mindig, minden sebességtartományban áram hajtja az Ampera kerekeit. A 60 kilométernél (MVEG) nem hosszabb utak során, csak a 16 kilowattórás lítium-ion akkumulátorokban tárolt elektromosságot használja, így egyáltalán nem bocsát ki széndioxidot. Amikor a telepek lemerülőben vannak, a motor-generátor növeli meg a jármű hatótávolságát, amely így az 500 kilométert is meghaladja. Az Ampera bármilyen 230 voltos csatlakozóaljzatról tölthető.
Az Opel megnövelt hatótávolságú elektromos járművének gyártátása 2011 végétől várható.

További információk és fényképek a http://media.opel.com weboldalról tölthetők le.

Isten éltessen Opel Insignia! – Európa új üstököse 2009-ben

2009.09.09.

- Díjgyűjtemény: 11 országban 24 díjat zsebelt be a csúcsmodell – és ezzel még nincs vége
- Sikertörténet: alig 11 hónap alatt 150 ezer megrendelés érkezett az Insigniára

Rüsselsheim. E hónapban üli első születésnapját az Opel Insignia, és máris bőven van ünnepelni valója. Mióta csak tavaly ősszel megjelent a Villámos márka csúcsmodellje, lelkesedéssel beszélnek róla. Megcsodálják a design szakértői, újdonságain elámulnak a műszakiak, az autóvásárlók pedig bestsellerré tették.
Nem egészen egy év alatt, 11 európai ország avatott zsűrijétől és vásárlóközönségétől 24 díjat és kitüntetést nyert az Opel Insignia - amely a 2009-es Év Autója lett! Angliában, Dániában és Szlovéniában a Legjobb Executive Autó, Írországban a Legjobb Családi Autó, Ausztriában és Portugáliában a Legjobb Flottaautó címét kapta meg. Mindez megkoronázza azt a fantasztikus eredményt, hogy alig 11 hónap alatt 150 ezer megrendelés futott be az Insigniára.
Ez a látványos siker jórészt a „szoborszerű szépséget a németes precizitással ötvöző" formanyelv érdeme, amelyet az Insignia vezetett be, és most az új Astrával folytatódik tovább. Az Insignia a szépség mellett felsorakoztatta a műszaki újdonságok egész arzenálját is - például új generációs AFL+ fényszóró, előretekintő Opel Eye kamera, FlexRide futómű és ergonómikus sportülések - melyek rendkívül pozitív benyomást gyakoroltak az ítészekr és a nagyközönségre is.

Kivételes piaci bevezetés - a 2009-es Év Autója lett az Insignia
2008 novemberében 23 ország 59 szakújságírója ítélte oda a becses „Év Autója" díjat az autónak. Döntésével a zsűri elismerte az Insignia kiemelkedő szerepét az Opel és az egész autózás történetében.
"Sok zsűritag méltatta az autó küllemét, szembeötlő formatervét. Ez az új középkategóriájú kocsi azonban sokkal többet kínál az eleganciánál és stílusnál," állapította meg a bizottság. Az Insignia kiválóan szerepelt a design, a biztonság, a vezethetőség és a menetteljesítmények terén és 37 vetélytársat maga mögé utasítva nyerte el a címet.
Ez azonban még csak a kezdet volt. Az Opel új formanyelve egyik elismerést kapta a másik után, köztük a "piros pont design díjat" és az "Auto Bild Design Díjat." Mark Adams, a Opel designért felelős vezetője a "DESIGNBEST 2009" címben részesült. Mindezek a legmagasabb rangú szakmai elismerések közül valók. A román Auto Mondial magazin az Insignia kimagasló áramvonalazását emelte ki.

Kifejező design, újszerű technológia
Két külön brit csoport választotta az Insigniát az "Év Executive Autójává." A dánok tetszését az Insignia ecoFLEX, illetve annak 5.2 literes fogyasztása nyerte el. A Sports Tourer egy lengyel zsűri szívébe lopta be magát. A széleskörű kitűntetések arra utalnak, hogy az Insignia valamennyi változata nagyon kedvelt a magán- és flottavásárlók körében.
Nagyfokú elismerésben részesült az Insignia élvonalbeli technológiája is. A jelzőtáblákat felismerő előretekintő kamera és sávfigyelő Európa legfontosabb műszaki-, sport- és életstílus megméretésén elnyerte a Plus X Award díjat. A zsűri annyira el volt ragadtatva az Opel Eye kamerától, hogy „Kiváló újítás" címmel ruházta fel.
Az Insignia típusmenedzsere, Andreas Haefele az Automotive News laptól kapta meg a "2009 Eurostar" díjat azokért a termékfejlesztés, a design és gyártási területén elért előnyökért, amelyekkel „vevőket hódít el vetélytársaitól az Insignia." 

Az Opel Insignia eddigi díjai

Díj	Ország	Szervező	Dátum
Európai Év Autója	Európa	Európai COTY zsűri	2009
DESIGNBEST 2009 (Mark Adams)	Európa	AUTOBEST	2009
Red dot design díj	Németország	red dot	2009
A Józanság Autója	Németország	Super Illu/ Guter Rat	2009
Auto Bild Design Díj	Németország	Auto Bild	2009
Sárga Angyal	Németország	ADAC	2009
Sárga Angyal (1. hely, szedán)	Németország	ADAC	2008
Év Flottaautója	Ausztria	Der Firmenwagen	2009
Klaxon Díj	Oroszország	Klaxon	2009
CROAUTO Horvát Év Autója	Horvátország	Auto Klub	2009
Auto Vot	Románia	Automarket	2009
Legjobb autó	Románia	Auto Motor si Sport	2009
Aurel Persu	Románia	Auto Mondial	2009
2009 Üzleti Autója	Szlovénia	Finance	2009
2009 Flottaautója	Portugália	LeasePlan	2009
Év Családi Autója	Írország	New Car Magazine & Car Buyers Guide	2009
Év Executive Autója	Egyesült Királyság	Topgear.com	2008
Szerkesztői Díj	Egyesült Királyság	Fleet World	2008
Év Executive Autója	Egyesült Királyság	Fleet Magazine	2009
Év Vállalati Autója	Dánia	automotive newspaper és Dán szervezet	2009
Auto Bild Design Díj	Lengyelország	Auto Swiat	2009
Év Tesztautója	Magyarország	Az Auto magazin és az Inforádió	2009
EUROSTAR 2009 (Andreas Haefele)	Európa	Automotive News	2009

Ötcsillagos Euro NCAP értékelést kapott az új Opel Astra

2009.11.25.

• Szuperbiztonságos: nagyon szigorú követelményeknek felel meg az új Astra
• Aktív fejtámla adja az autóipar legjobb védelmét nyaksérülés ellen
• Kimagasló ütközésvédelmet ad a rendkívül szilárd utastér

Rüsselsheim. Az új autók biztonságát értékelő európai szervezet, az Euro NCAP, a maximumként elérhető öt csillaggal tűntette ki az új Opel Astrát az idéntől érvényes szigorúbb követelmények szerint.

Az Astrát elismerő, lehető legmagasabb Euro NCAP értékelésben szerepet játszott a nyaksérülés ellen védelmező aktív fejtámla. Különösen fontos dolog ez, hiszen utoléréses ütközéskor az ostorcsapás-nyaksérülés a leggyakoribb sérüléstípus. Az Opel aktív fejtámlája, amely az autóiparban legjobbnak számító ülés szerves része, önmagában is műszaki újdonság: működés után teljes mértékben visszaáll eredeti helyzetébe, nem kell a márkaszervizbe vinni.

Az Euro NCAP újabban egyetlen általános értékelést bocsát ki, maximum öt csillaggal. A csillagok száma azt mutatja, hogy miképpen teljesít a jármű négy területen: a felnőtt-védelemben, a gyermekbiztonságban, a gyalogosvédelemben és a vezetőtámogatásban. A pontszámot az egyes területek súlyozásával dolgozzák ki, de egyetlen terület sem marad figyelmen kívül.

Nagyon jó az Astra első utasainak védelme frontális ütközés ellen. Pontokat adott az NCAP a megcsúszást minimumra csökkentő számítógépes Electronic Stability Control^plus menetstabilizálóért is, amely az autó valamennyi változatában standard, az Euro NCAP értékelést elfogadó 27 országban, illetve Norvégiában és Svájcban.

"Az Opel autói a legbiztonságosabbak közé tartoznak a világon. Ez nem vélemény, hanem tény, amelyet független szervezetek erősítenek meg," mondta Hans Demant, az Adam Opel GmbH igazgatója.

Az Astra karosszéria-struktúrája és utasvisszatartó rendszere nemcsak az Európában jelenleg érvényes és ezentúl várható ütközésbiztonsági standardoknak felel meg, hanem az egész világon bárhol érvényes előírásoknak is, de ami a lényeg, valós biztonságot nyújt életszerű helyzetekben. A kettős öv-előfeszítő például azzal előzi meg a sérülést, hogy ütközéskor helyén tartja az utas medencéjét - feleslegessé téve a drága térd-légzsákot, amelynek helyén rakodórekeszt lehet kialakítani. Említést érdemel még a hat légzsák, a becsatolásra figyelmeztetés, valamint a gyermekülés elhelyezésekor kikapcsolható légzsák az „anyósülésen". Az ABS-t kipörgésgátló, új generációs ESP^Plus, adaptív féklámpa, Adaptive Forward Lights (AFL+) világítás és Opel Eye kamera egészíti ki.

Hallatlanul szilárd utascella

Az Astra passzív biztonságának alapja a jórészt nagyszilárdságú acélból készülő utascella, amely ütközéskor minimális mértékben deformálódva biztosítja a túlélőteret. Az első és hátsó gyűrődő zóna meghatározottan deformálódva nyeli el az energiát. A három első erőbevezetési útvonal egyike a nagysebességű ütközést elviselő, és az erőket szétosztó segédváz, míg oldalütközéskor az erős szerkezet látja el azt a feladatot. Az ajtók ultra-nagyszilárdságú acélbetétje átlósan helyezkedik el, közösen véve fel az erőt a szintén nagyszilárdságú tetőoszloppal, a küszöbbel, a padlóval és a tető kereszttartójával.

A gyalogosvédelem érdekében megfelelő hézag van a motorház kemény részei és a motorháztető között, illetve az utóbbi engedékeny anyaga és konstrukciója csökkenti a fejsérülés veszélyét. Az egyik alkategóriában pedig az eredményezte az Astra maximális NCAP pontszámát, hogy a lökhárító energiaelnyelő habosított betétje az autó teljes szélességében védi az elütött ember lábszárát.

Gyermekbiztonság

A frontális- és oldalütközéskor maximális pontszámot kapott az Astra a hároméves gyermeknek megfelelő bábu védelméért. Ebben szerepet játszott a hátsó szélső üléseken elhelyezhető Opel gyermekülés, és az ISOFIX csatot kiegészítő felső rögzítő pánt. , A jobb első légzsákot ki lehet kapcsolni, ha gyerekülést tesznek oda.

Összehangolt biztonsági stratégia

Az Opel mérnökei egységes stratégiába foglalták össze az Astra passzív biztonsági megoldásait. Korszerű részletei közül nem egy játszik vezető szerepet a kompakt kategóriában, maximális védelemről gondoskodva.

Vezetőtámogatás:

• Fejlett Adaptive Forward Light (AFL+) kanyarvilágítás állítja be önműködően a fényszóró sugarát a pillanatnyi út- és időjárási viszonyok szerint. Az AFL+ kilencféle funkciójának jóvoltából jobban látja a vezető az utat, például kereszteződésben vagy éjszakai országúton.
• Opel Eye - sávfigyelő és közlekedési jelzőtáblákat felismerő rendszer
• Automatic Lighting Control automatikus világításkapcsoló

Az Astra kiváló vezethetőségét adó és a baleseteket megelőző aktív rendszerek:

• Electronic Stability Control^plus, amely egyszerre három kerékre is hat.
• FlexRide, az Opel mechatronic futóműve, a körülményekhez önműködően alkalmazkodó adaptív stabilizálással
• Brake Assist fékasszisztens
• Traction Control a motorra és a fékre ható kipörgésgátló

Passzív biztonsági berendezések, a szilárd utascella és a hat légzsák mellett:

• Aktív fejtámlák a nyaksérülés megakadályozására
• Kettős övfeszítők,
• Öv-erőhatárolók csökkentik a mellkas terhelését
• Pedálkiakasztó rendszer csökkenti a vezető lábsérülésének veszélyét
• Alácsúszásgátló perem mindegyik ülésben
• Energiaelnyelő kormányoszlop

Figyelmeztető és biztonsági rendszerek:

• Adaptív féklámpa figyelmezteti a követő jármű vezetőjét hirtelen fékezéskor, vagy ha 30 km/óra fölött működik a blokkolásgátló.
• Automatikusan kikapcsoló benzinpumpa akadályozza meg az üzemanyag kifolyását balesetkor
• Vészvillogó kapcsol be önműködően a baleset után
• Automatikusan kigyulladó belső világítás könnyíti meg a menekülést, illetve mentést az autóból